Ma Apájának be kellett feküdni 1 napra kórházba, úgyhogy ketten voltunk babával. Vagyis csak egy darabig, mert mondtam Papának, hogy jöjjön át és aludjon is itt. Úgyhogy ma jól kibabázhatta magát. :) Délután átmentem a Sparba, mire visszaértem ez a látvány fogadott:
Elájult a kisasszony :D De természetesen ennek megint az az oka, hogy a délutáni alvás helyett inkább "dolgozott" a babácska.... Mert neki olyan sok, fontos dolga van.. szekrényt kipakolni...játékokat szétszórni, lerángatni a ruhákat a szárítóról stb.. Hát kérem, ezek a teendők nem tűrtek halasztást... :D Utána meg elájulunk este 6 órakor...
De nem hagytam ám sokáig aludni, fél7kor felpiszkáltam, mert még hátra volt a fürdés és a vacsora. Nagy szemekkel pislogott rám a fürdetésnél, hogy mit keresek én ott. Miért nem Apája csinálja. Látszott rajta, hogy szokatlan volt neki. :) Meg is zavarodott egy kicsit, mert akármilyen álmos volt, nem tudott elaludni. Forgolódott, nyűgösködött...nem szokott ő ilyen lenni :S Úgyhogy az biztos, hogy hiányzott neki Apája. Végülis egész nap nem látta. Elalvás előtt "beszéltek" egymással telefonon, amikor meghallotta a hangját elkezdett mosolyogni, addig tartott a nyűglődés. 9 óra óta csicsika van :)
Utolsó kommentek