Apája felcsapott fodrásznak... "Gedeon bácsi" alkotása:
Ma este meggyűlt a bajunk az elalvással. Baba úgy érezte, hogy még nem érkezett el a csicsika ideje. Ahogy lefektettem elkezdett visítani és mászott ki az ágyból. Visszafektettem, ő megint hisztizett, ugrott fel, hogy Ő ugyan nem alszik. Ezt eljátszottuk jó sokszor, amíg meguntam és hagytam menni. Kíváncsi voltam mi dolga lehet este 9 órakor... Az első útja (tök sötétben) a tévéhez vezetett. Csapkodta, amiért nem volt bekapcsolva. Mondtam neki, hogy alszik a tévé. Nyöszörgött egy kicsit, aztán folytatta az útját a szekrényhez. Kinyitotta az ajtót és elkezdett pakolászni. (ismétlem, mindezt tök sötétben...) Nem hiszem, hogy sok mindent látott, úgyhogy inkább bekapcsoltam a tévét még mielőtt lefejelte volna a szekrényajtót. :) Képes rá, ha nem vigyázok. Na a tévé bekapcsolva, ő pedig széles vigyorral az arcán "odarohant" elé. :) Gondolhatta magában, "ezt is elértem!"... Menézte a híradót... :D
Lassan itt is kezdett eldurvulni a hangulat, úgyhogy megnéztük a barátok közt 2. részét, aztán ágyba dugtam kisasszonyt. 3/4 10-kor megadta magát és elájult. :D
A végére egy kis okosság :) Sok igazság van benne ;)
Mielőtt Anya lettem,
* Soha nem botlottam meg játékokban vagy felejtettem el egy altatódal szavait. Nem aggódtam azon, hogy a növényeim vajon mérgezőek - e. Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.
*
* Mielőtt Anya lettem, soha nem hánytak rám. Kakiltak rám. Ettek le. Pisiltek rám. Teljes kontrollom volt az elmém felett és a gondolataim felett. Egész éjjel aludtam.
*
* Mielőtt Anya lettem, soha nem fogtam le egy ordító gyereket, hogy az orvosok meg tudják vizsgálni. Vagy beadják az oltásokat. Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam. Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű vigyor felett. Soha nem ültem késő éjszaka, hogy nézzek egy alvó babát.
*
* Mielőtt Anya lettem, soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert nem akartam letenni.
* Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik, mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
* Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici olyannyira befolyásolni tudja az életem. Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék szeretni. Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.
*
* Mielőtt Anya lettem, nem ismertem az érzést, milyen a szívemnek a testemen kívül járnia. Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet etetni egy éhes babát. Nem ismertem azt a kötődést anya és gyermeke között. Nem tudtam, hogy valami annyira pici annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.
*
* Mielőtt Anya lettem, soha nem keltem fel az éjszaka közepén minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben. Soha nem ismertem azt a melegséget, az örömöt, a szeretetet, a szívfájdalmat, a csodálkozást vagy a sikerét, milyen Anyának lenni. Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni, mielőtt Anya lettem...
Utolsó kommentek